Az élet felgyorsult, rengeteg a rohanás, idegeskedés, a szükségletek egyre inkább túlzóak, pazarlóak lettünk és nagyon egocentrikusak. A pénzért feláldozzuk a szabadidőnket, álmainkat, családunkat. Nekünk ez nem tetszik, szeretnénk csendesebben és lassabban élni, vidékre költözni, sokat lenni a szabadban és kétkezi munkát végezni. Arra gondoltunk, előtte még utazni kellene, megnézni mi van a kertkapun túl. Meguntuk a „biztonságos”, tervszerű, konszolidált…

Nevezhetjük ökotudatos, környezettudatos életmódnak, vagy mindenki hívja, ahogy neki jól esik, a lényegen nem változtat: felelősek vagyunk a környezetünkért! Tetszik, nem tetszik, ez van. Ha nem javítjuk meg a tetőt a házunkon, ha nem visszük ki a szemetet, ha nem takarítunk ki otthon soha, akkor előbb-utóbb beázik a ház és majd összedől, a kosz pedig ellep minket és élhetetlenné válik…

Enikő és Balázs vagyunk, 2015. március 21-én indultunk a budapesti 0. kilométerkőtől, Kelet felé bringázva. Ezzel, a számunkra életreszóló utazással mindkettőnk gyerekkori álma teljesül. Szeretnénk látni a világot. Milyen emberek élnek a világ távolabbi zugaiban? Milyenek a hétköznapjaik? Hogyan tudunk velünk kapcsolatot teremteni? Hogyan változunk majd mi magunk? Hogyan vesszük majd az egyre bonyulultabbá váló feladatokat? Hogyan leszünk majd türelmesek…