Sokan érezzük úgy, hogy bár régebben falatuk a könyveket, mára a figyelmünk szétforgácsolódott a közösségi média és az állandó értesítések tengerében. Az olvasás azonban nemcsak tudást ad, hanem az egyik leghatékonyabb módja a stresszcsökkentésnek és a mentális felfrissülésnek is. Nem lehetetlen visszatalálni ehhez a hobbihoz, csupán néhány tudatos lépésre és egy kis türelemre van szükségünk önmagunkkal szemben.
Miért nehezebb ma elmélyedni egy történetben?
A modern technológia átalakította az agyunk huzalozását, és hozzászoktatott minket a gyors dopaminlöketekhez. Amikor görgetjük a hírfolyamot, pillanatok alatt kapunk új információt, amihez képest egy regény lassúnak tűnhet. Ez a folyamatos ingerkeresés rontja a koncentrációs képességünket a hosszú távú feladatoknál. Emiatt érezzük gyakran azt, hogy öt perc olvasás után már a telefonunk után nyúlnánk.
A multitasking illúziója is ellenségünk, hiszen az olvasás teljes jelenlétet igényel. Nem lehet egyszerre figyelni a cselekményre és válaszolni az üzenetekre. Meg kell tanulnunk újra csendben maradni a gondolatainkkal és a szöveggel.
Kezdjük egészen kicsi lépésekkel a rutint
Gyakori hiba, hogy rögtön egy vaskos klasszikussal akarunk újrakezdeni, amitől hamar elmegy a kedvünk. Ehelyett érdemesebb napi tíz-tizenöt perccel indítani, mondjuk lefekvés előtt vagy a reggeli kávé mellett. Ne a teljesítményre, hanem a rendszerességre fókuszáljunk az első hetekben. Ha sikerül minden nap kinyitni a könyvet, az agyunk lassan újra rááll a mélyebb figyelemre. Idővel azt vesszük majd észre, hogy a tíz percből észrevétlenül fél óra lett.
Próbáljunk meg olyan műfajokat választani, amik tényleg érdekelnek, nem pedig azokat, amiket illene elolvasni. Egy izgalmas krimi vagy egy könnyedebb kortárs regény sokkal jobb választás az újrakezdéshez, mint egy nehéz filozófiai értekezés. A sikerélmény itt a legfontosabb tényező.
Akár egy novelláskötettel is kezdhetünk, ahol rövidebb egységeket kapunk. Ez segít abban, hogy hamar eljussunk a befejezésig, ami motivációt ad a folytatáshoz. Sokan szeretik a magazinokat vagy a hosszabb online cikkeket is, de a könyv fizikai jelenléte más élményt nyújt. Tartsunk egy könyvet mindig a táskánkban vagy az éjjeliszekrényen. Sosem tudhatjuk, mikor adódik pár perc várakozás, amit görgetés helyett olvasással tölthetünk.
Alakítsunk ki támogató környezetet a lakásban
A környezetünk nagyban meghatározza, mennyire tudunk elmélyedni egy tevékenységben. Ha a tévé mellett próbálunk olvasni, a háttérzaj folyamatosan elvonja majd a figyelmünket. Érdemes kijelölni egy kényelmes sarkot, ahol jók a fényviszonyok és nyugalom van. Egy puha fotel és egy jó lámpa már fél siker.
A legfontosabb lépés azonban a digitális eszközök száműzése az olvasósarokból. Tegyük a telefonunkat egy másik szobába, vagy legalább állítsuk repülőgép üzemmódba. Az értesítések pittyegése a legnagyobb ellensége a flow-élménynek. Ha tudjuk, hogy senki nem fog megzavarni, sokkal könnyebben adjuk át magunkat a történetnek.
Apró rituálék is segíthetnek az agyunknak átkapcsolni az elmélyült üzemmódba. Főzzünk egy csésze teát, gyújtsunk gyertyát, vagy takarózzunk be. Ezek a jelzések segítenek lelassulni a napi pörgés után.
A világítás minőségére is figyeljünk, mert a szemünk hamar elfárad a rossz fényben. A természetes fény a legjobb, de este egy meleg fényű olvasólámpa csodákat tesz. Nem mindegy az sem, hogyan ülünk vagy fekszünk közben. Ha kényelmetlen a póz, a testünk jelezni fog, és eltereli a figyelmünket a cselekményről. Kísérletezzük ki, nekünk mi válik be a legjobban. Legyen ez a saját, privát szigetünk a lakáson belül.
Ne érezzünk bűntudatot a befejezetlen könyvek miatt
Sokan azért hagyják abba az olvasást, mert elakadnak egy olyan könyvvel, ami nem tetszik nekik, de kötelességüknek érzik befejezni. Az élet túl rövid ahhoz, hogy olyan szövegeket erőltessünk, amik nem kötnek le minket. Ha ötven oldal után sem érezzük a szikrát, nyugodtan tegyük félre.
A nem olvasás egyik legfőbb oka a kényszer érzete. Az olvasás szabadidős tevékenység, nem pedig iskolai házi feladat. Engedjük meg magunknak a választás szabadságát minden pillanatban. Ha egy könyv nem ad semmit, keressünk olyat, ami igen.
Keressünk közösséget és osszuk meg az élményt
Az olvasás alapvetően magányos tevékenység, de a közösségi élmény sokat hozzáadhat a motivációhoz. Keressünk online könyves csoportokat, vagy regisztráljunk olyan oldalakra, ahol vezethetjük a listáinkat. Látni mások lelkesedését gyakran minket is inspirál. Egy jó ajánlás sokszor többet ér, mint bármilyen reklám.
A baráti körben is elindíthatunk egy miniklubot, ahol havonta egyszer átbeszélünk egy kötetet. Ilyenkor nemcsak a könyvről esik szó, hanem mélyebb beszélgetések is kialakulhatnak. A közös pontok felfedezése megerősíti a kapcsolatokat. Az élménymegosztás segít abban, hogy ne csak átfussunk a sorokon, hanem el is gondolkodjunk rajtuk.
Kövessünk olyan véleményvezéreket, akik hitelesen és izgalmasan beszélnek a könyvekről. A közösségi médiát így a javunkra is fordíthatjuk, ha inspiráló tartalmakkal vesszük körbe magunkat. Nézzünk szét a helyi könyvtárak eseményei között is. Az író-olvasó találkozók személyesebbé teszik az irodalmat. Ha látjuk az embert a szavak mögött, a mű is közelebb kerül hozzánk.
Használjuk bátran a modern technológia előnyeit
Sokan tartják magukat a hagyományos papíralapú könyvekhez, de ne vessük el az alternatívákat sem. Az e-könyv olvasók hatalmas szabadságot adnak, hiszen több száz kötetet vihetünk magunkkal egy vékony eszközön. A szemkímélő kijelzők ma már majdnem olyan élményt nyújtanak, mint a papír. Utazáskor vagy várakozáskor ez a legpraktikusabb megoldás.
A hangoskönyvek szintén remek lehetőséget kínálnak azoknak, akiknek tényleg nincs idejük leülni. Autóvezetés, házimunka vagy sportolás közben is így juthatunk el a történetekhez. Bár ez másfajta figyelmet igényel, a cselekmény ugyanúgy eljut hozzánk. Sokan így találnak vissza az irodalomhoz hosszú évek kihagyása után.
A lényeg nem a formátum, hanem a tartalom és a ráfordított idő. Legyen szó digitális kijelzőről, fülhallgatóról vagy illatos papírlapokról, a cél ugyanaz. Találjuk meg azt az utat, ami a legtermészetesebben illeszkedik az életmódunkba.
Az olvasáshoz való visszatérés nem egy verseny, hanem egy önismereti folyamat. Legyünk türelmesek magunkkal, és ne várjuk el, hogy egyből órákig tudjunk koncentrálni. Minden elolvasott oldal egy kis győzelem a digitális zaj felett, és egy lépés a belső nyugalom felé. Fedezzük fel újra a történetekben rejlő erőt, és hagyjuk, hogy a könyvek ismét részévé váljanak a mindennapjainknak.
